Világnézetek kihívásai és a protestáns teológia Csak ma

„Ezzel a kötettel útnak induló Magyar protestáns teológiatörténeti könyvtár sorozat célja, hogy külön publikációs fórumot biztosítson a hazai protestáns teológiai gondolkodás történetéhez, ezen belül hangsúlyosan a XVIII-XX. századhoz kapcsolódó eredmények közvetítéséhez. A kiadványsorozat ötletét a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Hatvani István Teológiai Kutatóintézete és a Közép-Európai Reformáció és Protestantizmus Történeti Kutatóintézete által 2014-ben indított műhelykonferencia sorozat sikere vetette fel. Ezt kapta meg később a feltétlenül szükséges szakmai és intézményi támogatást a szerkesztő bizottságban szerepet vállaló kollégáinktól a Partiumi Keresztyén Egyetem Sulyok István Teológiai Tudományok Intézetétől. A sorozat első kötetének megjelenését a fentieken kívül támogatta az Evangélikus Hittudományi Egyetem, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia és a L’Harmattan kiadó is. Ez a széleskörű együttműködés önmagában is jelzi, hogy a kitűzött témakör kutatása csakis a különböző szakmai műhelyek összefogásával, határmezsgyéken túlmutató módon valósítható meg. A teológiai gondolkodás sajátosságai konkrét irodalmi alkotásokon túl, liturgiai, egyházszervezeti újításokban, iskolai vagy éppen civil társadalmi kezdeményezésekben is megnyilvánultak, illetve válhatnak ma történeti vizsgálódásunk tárgyává. Igaz ez úgy a tradicionális hitvallások erőterében konzekvensen megmaradni kívánó, mint az újító szándékú kegyességi, teológiai, vagy éppen világi szellemi irányzatok hatása alá kerülő egyének és közösségek esetében. Noha műhelyünk elsősorban a keresztyén hit számára meghatározó tantételekhez való viszonyulásokat és ezek következményeit kívánja vizsgálni, szükségesnek tartjuk, hogy ez a kutatás a lehető legszélesebb szellem – és társadalomtörténeti köntextus figyelembe vételével történjen meg. A reformáció utáni évszázadokban markáns nemzetközi hatások mellett a helyi sajátosságok is felvetettek különböző alapvető dogmatikai tanításokkal és ezek aktuális konzekvenciáival kapcsolatos kérdéseket. Ezekre a kérdésekre adott eltérő válaszok számos teológiai irányzat megjelenéséhez vezettek hazánkban is mind a református mind pedig az evangélikus egyházban. Ezen szempontrendszer vizsgálatánál, az ökumenikus nyitottság jegyében a két meghatározó protestáns egyház mellett természetesen más felekezetek teológiai irányzataira is ki kell tekintenünk. Alapállásunk szerint ezek az eltérések úgy jelentek meg az egyházban mint a Krisztus hit árnyalatai, és mint olyan vallási eszmék, amelyek a keresztyén hitet gyakorlók életvitelét és magatartását is befolyásolták. Tudatában vagyunk annak, hogy a teológiai gondolkodás történetének, forrásainak és hatásainak feltárását eltérő szaktudományi megközelítésban lehetséges és szükséges elvégezni; ezek a problémák a rendszeres teológián és egyháztörténeten túl a biblikus- és gyakorlati teológia különböző részterületeit is intenzíven foglalkoztatják. A teológiatörténeti vizsgálódások kapcsán ugyanígy célszerűnek látjuk a hazai és nemzetközi kapcsolattörténeti összefüggések kutatását és a mai irányzatokhoz kapcsolódó szálak felfejtését is. Bízunk abban, hogy a sorozatunkban megjelenő tanulmányok teret adhatnak az eltérő megközelítéssel dolgozó szakemberek közötti terménkeny diskurzusoknak. A konferenciakötetek mellett megjelenést kívánunk biztosítani egy-egy kiemelkedő személyiség vagy irányzat teológiai gondolkodását bemutató tanulmányköteteknek, monográfiáknak illetve a hittudományi oktatást segító forráskiadványoknak is. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik felkarolták a kezdeményezés elindulását és az első kötet kiadását.