Jankó János a 19-20. század fordulójának kiemelkedő jelentőségű néprajzkutatója, akinek munkássága meghatározó a magyar néprajztudomány bizonyos területein. Rövid, de annál intenzívebb kutatói pályafutása során számos tudományos expedícióban, gyűjtőúton vett részt, s ezek során feljegyzéseket készített, pályatársaival levelezett. Ez a kötet egy 1897-98-ban tett expedíció során Oroszországból írott 21 – részben eddig publikálatlan – levelét teszi közzé, amelyeket barátainak, kollégáinak írt. A levelekből kirajzolódnak Jankó János kutatási céljai, a finnugor nyelvű népek kultúrájáról kialakult véleménye, tudományelmélete. Leveleiből az is kiderül, mennyire foglalkoztatta a magyarországi néprajz helyzete; szorgalmazza az egyetemen néprajzi tanszék alapítását, sürgeti a magyar múzeumi hálózat bővítését, új múzeumok alapítását, a meglévő gyűjtemények fejlesztését. A kiadvány a levelekhez készült bőséges jegyzetekkel a magyar etnológia tudománytörténetének egy jelentős fejezetét világítja meg, s fontos adalékokkal szolgál egy nagy formátumú kutatóegyéniség tudományos munkásságága eddig ismeretlen részleteinek feltárásához.
