Protestantizmus, identitás és hagyomány a nyelvben Vedd meg most

A protestantizmusnak a magyar nyelv megtartásában, funkcióinak kiterjesztésében, tekintélyének emelésében, a mûvelt köznyelvi változat kialakulásában játszott szerepe vitathatatlan. A vallási és a nemzeti identitás anyanyelvhasználatban való összefonódása hagyománnyá vált az évszázadok során, így joggal merül fel az igény, hogy a protestantizmus, az identitás és a hagyomány összefüggéseit, valamint ezeknek a magyar (és néhány egyéb) nyelvre gyakorolt hatását vizsgáljuk. A kötetben közreadott nyolc tanulmány a fordítói mûveletek, a szakrális metaforák, a fogalmi konceptualizáció, a társalgási maximák, a köznevesülés, a helynévköltöztetés, a nyelvi egységesülés és a szuperdiverzitás felõl közelítve egy-egy olyan témát dolgoz ki, amelyben ez a kapcsolatrendszer a maga összetettségében jól megragadható, és a legújabb nyelvelméleti keretekben, modern vizsgálati módszerek alkalmazásával új szempontokra kiterjedõen is leírható. A megfelelõ optika alkalmazása nemcsak a képzõmûvészetben hívhat elõ új, akár meglepõ tartalmat: a sajátos nézõpontból való vizsgálódás a nyelvtudományban is eredményhez vezet. A tanulmánykötet igazolja, hogy a protestantizmus, az identitás és a hagyomány nyelvvel való kapcsolata olyan témakör, amely mûvelõdéstörténeti vonatkozásban, továbbá az egykori és a mai magyar nyelvhasználatra nézve egyaránt megválaszolandó kérdéseket, izgalmas vizsgálati lehetõségeket kínál a kutatók számára.