„Az orosz nagykövet azt közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy a KNDK olyan szigorú intézkedéseket hozott a járvány megelőzésére, amilyen szigorú intézkedések még Kínában sincsenek. 2020 február elején az észak-koreai hatóságok minden légi és vasúti összeköttetést felszámoltak a külvilággal. A távozni szándékozók számára elméletileg rendelkezésre állt az a lehetőség, hogy Shinüidzsuból Tantung felé gépkocsival hagyják el az országot a Sino-Koreai Barátság Hídján keresztül, de ehhez előtte még meg kellett volna tenni a Phenjan és Shinüidzsu közötti 230 kilométeres utat, ami a téli időszakban nem volt könnyű feladat.”

„A KNDK Közegészségügyi Minisztériuma ezzel egy időben utasítást adott a koreai tradicionális gyógyszereket gyártó üzemeknek, hogy fokozzák azoknak a készítményeknek az előállítását, amelyek alkalmasak a légúti megbetegedések kezelésére. A KNDK-ban „korjói gyógyszereknek” nevezett hagyományos főzetek szerepe az importált gyógyszerek általános hiánya miatt különlegesen nagy.”

„Kim Dzsong Ün elsőszámú vezető összehívta a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ülését, amelynek tagjai megvitatták a helyzetet. Kim felszólította a tisztviselőket, hogy helyezzék szigorú karantén alá azokat a városokat és járásokat, ahol a megbetegedéseket észlelték. Továbbá kijelentette, hogy a vírusnál veszélyesebb ellenségként tekint a ’tudománytalan félelemre’, a ’hit hiányára’ és a ’gyenge akaratra’.”

Dr. Csoma Mózes

Korea-kutató,

Magyarország volt szöuli nagykövete

A Koreai-félsziget történelmét és politikai viszonyait több mint huszonöt éve kutatja. Munkásságát a Koreai Köztársaság kulturális minisztere kitüntetéssel, a Dankook Egyetem rektora díszdoktori címmel, Szöul város főpolgármestere pedig díszpolgári címmel ismerte el. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem habilitált egyetemi docense.

A fenti kép Phenjanban készült Kje Vol Hjang, a hazafias kiszeng táncosnő szobra előtt. A helyi legenda szerint a táncosnő az 1592-ben megkezdődött japán invázió során az ellenség által elfoglalt Phenjanban maradt, hogy onnan segítse a koreai ellenállást.

A koreai Csoszon Királyság csaknem két és fél évszázadon keresztül zárkózott el a külvilágtól, és ennek az időszaknak a beidegződései a mai napig hatással vannak a KNDK külpolitikájára. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi történik abban az esetben, ha egy olyan külső hatás éri el az ország határait, ami nem politikai vagy gazdasági jellegű, hanem egy feltartóztathatatlan természeti jelenség?

A koronavírus-világjárvány pontosan ilyen kihívás elé állította a világtól elzárt rezsimet. A KNDK teljes határzárral és az országban tartózkodó külföldiek karanténba helyezésével reagált a fejleményekre. A Phenjanban lévő külképviseletek tagjai azonban nagyon nehezen viselték a körülményeket, így 2020 tavaszától megindult a fővárosban tevékenykedő diplomaták és hozzátartozóik exodusa. A könyv szerzője a fenti események ideje alatt Magyarország nagyköveteként Szöulban tevékenykedett, ahonnan részletesen követhette figyelemmel a külföldiek távozásának folyamatát…