Az internetbe vetett hitünket az elmúlt évek megingatták. Az elképzelést, hogy a
világháló közelebb hoz minket egymáshoz, a tudás megosztása pedig ezután játszi
könnyedséggel zajlik majd – a közösségi média visszásságai jelentős részben
meghiúsították. Van-e kiút az álhírek, a visszaélések, az eluralkodó online erőszak
világából?
A TED nonprofit szervezet alapítójaként és vezetőjeként Chris Anderson első kézből
ismerhette meg a világ legmerészebb gondolkodóit, akik megosztották egymással és
a világgal a nagyszabású terveiket és ötleteiket. Tőlük inspirációt nyerve úgy
gondolja, karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy megkeseredettségünket újra
optimizmussá változtassuk. Mindez pedig az egyik legalapvetőbb emberi erény, a
nagylelkűség újragondolásán múlik.
Anderson mesél arról a londoni fodrászról, aki hajléktalan embereknek ajánlotta fel a
szolgáltatásait, és ezzel országos mozgalmat hívott életre. Szól arról a névtelen
adományozóról, aki több ezer dollárt osztott szét idegenek között, így jelentős
felismerésekre tett szert az ajándékozás társadalmi hatásáról. Mi lenne, ha a
nagylelkűség ragályossá válna? Mi történne, ha az internetet mind nagyvonalúbb
adakozásra használnánk? Lelkesítő történeteivel Anderson bebizonyítja, hogy a jó és
nagylelkű cselekedetek fertőzők lehetnek, és ezáltal derűsebb jövő felé vezethetik az
emberiséget.
