Mindszenty József nem forradalomnak tartotta 1956-ot, hanem kizárólag szabadságharcnak, amely utólag meta_x0002_historikus kijelentésnek tűnik. Jelen kötet ezt alátámasztva részletesen ismertet több évtizednyi, Mindszenty 1956-os szerepével kapcsolatos szakirodalmat és forrást. Mindszenty 1956-os tevékenységét a börtönben, majd internálásban, magánfogságban eltöltött időszakának bemutatásával kezdi a szerző, aztán részletesen kitér arra a folyamatra, ahogy az idős, de meg nem tört magyar főpap kiszabadult, a sza_x0002_badságharc győzelmének köszönhetően. Visszatérése után megkezdi 4-5 napig tartó szabad munkáját Budán, a romos prímási palotájában. Mindszenty 1956-os tevékenységét, illetve a vele kapcsolatos személyeket tágabb összefüggései_x0002_ben kezeli Pánczél Hegedűs János, külön fejezetben taglalja a Nagy Imrével kapcsolatos ambivalens viszonyát, tisztázza egyes személyek (Turchányi Albert Egon, Pálinkás Antal, Löwenstein herceg, Habsburg-Lotaringiai Ottó stb.) szerepét, vagy kisebb életrajzokkal világít meg másokat a gazdag lábjegyzeteiben. Külön értekezik a hercegprímással összefüggő akkori szervezetekről, személyekről, pártokról is. A sza_x0002_badságharc egyik oldalán alternatív kibontakozási lehetőségként, sőt ’rejtett államfőként’ számoltak Mindszentyvel (keresztény és nemzeti pártok, emigránsok, a magyar trónörö_x0002_kös stb.), a forradalmat támogatók között pedig sokan Mindszentyben ’ellenforradalmi’ és ’reakciós’ veszélyt láttak (nemzeti kommunisták, szociáldemokraták, népiek, baloldali demokraták stb.), amelyhez más éllel, de a későbbi Kádár-adminisztráció is csatlakozott, illetve hivatalos politikai narratívává fejlesztette. A kötet kitér Mindszenty akkori egyház_x0002_kormányzati tevékenységére (különös tekintettel a suspensiókra, csonka püspökkari kon_x0002_ferenciára, kinevezésekre) és olyan összetett történésekre is, mint az Állami Egyházügyi Hivatal elfoglalása, és mellékletében sok korabeli forrást is közöl. Pánczél Hegedűs János kötete az első olyan önálló munka, amely monografikus igény_x0002_nyel vállalkozik arra, szintézist állítva, hogy bemutassa Mindszenty József 1956-os tevé_x0002_kenységét, ellenfeleit, támogatóit, küzdelmeit és nemzetének tragikus sorsában osztozó életét, gondolatait.
PÁNCZÉL HEGEDŰS JÁNOS – történész. Éveken keresztül tartott a történelem és a kommunikáció témakörében előadásokat a Metropolitan Egyetemen, elvégezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Dok_x0002_tori Iskoláját, ahol a Politológia Tanszéken szemináriumokat is tartott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóközpontjának volt sokáig ösztöndíjas kutatója, ahol már kutatta Mindszenty József 1956-os szerepét is. Később nagyobb tanulmányokban, tudományos előadásain és egy kisebb kötetben (2015) közzétette részeredményeit. Jelenlegi munkája több mint tíz éves kutatásainak eredményeit tartalmazza, amely reményei szerint új feje_x0002_zeteket, megközelítéseket hozhat a témában eseménytörténeti, politikatörténeti és esz_x0002_metörténeti szempontokból egyaránt. Magyarország utolsó hercegprímásának hazájában szabadon töltött utolsó napjainak jelentősége ugyanis túlmutat 1956 mámoros, mégis tragikus eseményein, de az utána újra berendezkedő kommunista diktatúra korszakán is.
