Folyamatok és fordulópontok Expressz kézbesítés

A kötet a pécsi Néprajz Tanszék alapítóját, Andrásfalvy Bertalan emeritusz professzort köszönti 70. születésnapja alkalmából. A tanszék minden oktatója felsorakozott, hogy éppen kutatott témájából tanulmányt írjon az ünnepi alkalomra. A tanárok Kisbán Eszter, Nagy Ilona, Filép Antal, Vargyas Gábor, Nagy Zoltán, Frazon Zsófia és Pócs Éva cikksorozata kiegészül néhány kiváló hallgató illetve volt pécsi diák (Ekler Andrea, Farkas Judit, Mikos Éva, Sági Edit, Takács Lilla, Tóth G. Péter) munkájával. Ilyenformán a tanszéken folyó kutatások teljes spektrumát mutatja be a kötet: Újra jelen van a magyarság és az európai népek kultúrája mellett a Vargyas Gábor által kutatott vietnami brú nép, a Nagy Zoltán vizsgálta hanti közösség kiveszőfélben lévő kultúrája, és Sági Edit helyszíni megfigyelései nyomán a lappok életforma-váltásának több vonatkozása. A Krisna-tudatúak közösségeinek táncairól Farkas Judit ad elemzést. Nagy Ilona kommunikációs helyzeteket vizsgáló meseelemzésének és Ekler Andera hermeneutikai megközelítésű szövegvizsgálatának kétféle folklorisztikai módszere mellett Mikos Éva 19. századi eposzokról szóló cikkében egy harmadik nézőpontból: az elit és populáris kultúrával való kapcsolataiban vizsgálja a folklórt. Kisbán Esztertől az európai táplálkozáskultúra egy fontos fejezetéből, a savanyú ízlésirányt képviselő ételekről kapunk nagy ívű áttekintést, Takács Lilla egy dunántúli  hegyközség településtörténetét dokumentálja, Filep Antal pedig a Rákosi-korszak falusi társadalmának tárja fel egy eddig ismeretlen vonatkozását. A demonológia, boszorkányság és a boszorkányüldözés kutatását, amelynek régi hagyománya van a tanszéken, ezúttal Frazon Zsófia Faustról és az ördögszövetségről, valamint Pócs Éva kora újkori idővarázslókról szóló dolgozata ‘képviseli’. Tóth G. Péter gazdag történeti tablót mutat be Európa középkori, koraújkori magyarságképéről, a rólunk szóló etnikus sztrerotípiákról.