Vajon hogyan mesélné el a történetét egy nő, aki a negyvenes
évei elején jár, egyedülálló, anyagilag és érzelmileg független –
majd egyszerre belép az életébe a szerelem, egy olyan férfi
személyében, aki elvált, ráadásul van egy kislánya? Hogyan tud
megbirkózni ez a nő egy olyan szereppel, az anyasággal, amire
sohasem készült, különösen akkor, ha a fogadott kislány
féltékenyen őrzi az apjával való kapcsolatát? Képes megőrizni a
szabadságát az állandó kompromisszumok közepette, és hű
maradni önmagához, miközben fel kell adnia addigi életvitelét?
Livia New Yorkban él fordítóként, távol a hazájától,
Olaszországtól, és beleszeret egy amerikai informatikusba,
Arnóba. A férfit mélységes bűntudat gyötri, amiért elhagyta a
családját, emiatt képtelen határokat szabni volt feleségével,
Charlotte-tal és kislányával, Emmával szemben, akit behoz a
Liviával való közös életébe. Emma „nehéz” gyermek, szeszélyes
és elkényeztetett, zabolátlanságával kikezdi az újdonsült pár
személyes és érzelmi terét, néha egyszerűen csak a jelenlétével.
Betolakodónak tekinti Liviát, aki nem képes Emmában a
gyermeket látni, így az idő múlásával riválisokká, sőt ellenfelekké
válnak. A bizalmatlanság kettejük között egyre fokozódik,
mígnem egy baleset felszínre hozza az elfojtott feszültségeket.
