Hogyan születnek a kormányzati döntések? Miért teszi a kormányzat éppen azt, amit? A kötet a közpolitika ezen alapkérdéseiből indul ki, konkretizálva azokat a nemzetközi környezetpolitika területére. Elemzésünk azt igyekszik feltárni, hogy milyen motívumok, tényezők hatására döntött úgy a magyar kormányzat, hogy részt vesz és éppen olyan módon vesz részt, ahogy tette a globális környezetvédelmi együttműködésben, egészen pontosan az éghajlat-változási és a biodiverzitási rezsim munkájában.
A könyv első része azokat az elméleteket mutatja be, amelyek az új típusú nemzetközi együttműködési rendszerekről, rezsimekről szólnak. Az sem magától értetődő ugyanis, hogy a nemzetközi politika hatalmi vetélkedéstől korántsem mentes világában az államok miért és hogyan hajlandóak egyáltalán részt venni olyan hosszú távú együttműködésben, mint amilyet a környezetvédelem megkíván. Majd a könyv második része az éghajlatváltozás megakadályozására, a harmadik pedig a biológiai sokféleség védelmére szerveződött rezsimeket elemzi. Bár a kiinduló kérdésfelvetésünk a magyar politika megértésére irányult, az olvasó képet kap a klímaváltozás és a fajpusztulás problémájáról, valamint a vonatkozó nemzetközi egyezményekről, politikákról is.
Bela Györgyi (1974) közgazdász, a Szent István Egyetem Környezetgazdaságtani Tanszékén a Környezeti Társadalomkutatócsoport tudományos munkatársa.
Boda Zsolt (1969) közgazdász, politológus, az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársa, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központjának docense.
Pató Zsuzsanna (1972) közgazdász, politológus, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tudományos munkatársa.
