Csíksomlyó közismert katolikus Mária-kegyhely a Székelyföldön, ahová nemzedékek óta kitartóan és nagy számban zarándokolnak az emberek.
Mi és hogyan maradt élő örökség a régmúlt tárgyi-szellemi emlékeiből? Hogyan élte át a ferences közösség a romániai diktatúra négy évtizedét? Mi élt tovább búvópatakként a pünkösdi búcsújárás évszázados hagyományaiból? Mi éledt újjá mindebből 1989 után? Láthatjuk a sokszoros létszámú tömeget és a kiterjedt vonzáskört, az átalakult térhasználatot, a zarándokturizmust, a médiaeseményt, és mellettük a mély vallási tapasztalatokat is. Miért mondjuk Csíksomlyót nemzeti kegyhelynek?
A könyv szerves folytatása a szerző 2009-ben megjelent monográfiájának a pünkösdi búcsújárás régmúltjáról. A cél ezúttal a kommunista egyházüldözés és a rendszerváltást követő évtizedek teljességre törekvő elemző bemutatása volt. Ennek alapját a szerző 1985 és 2010 között végzett néprajzi-antropológiai kutatásai adják.
A könyv jelen kiadása egy kivételesen gazdag, jól adatolt korabeli fényképanyagot is tartalmaz – amelynek túlnyomó többségét a szerző készítette –, végül pedig egykorú forrásszövegeket, személy- és földrajzinév-mutatót forgathatunk.
Mohay Tamás (*1959) az ELTE BTK Néprajzi Intézetének egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett néprajzkutató. Írásaiban a paraszti gazdálkodással és társadalommal, Erdély és az Alföld néprajzával, élettörténetekkel, forrásszövegekkel, a népi vallásossággal foglalkozik. Számos tanulmánya és népszerűsítő írása jelent meg Csíksomlyóról.
A szerző által alkalmazott komplex forráshasználat nagyszerű összképet eredményez egy-egy történeti korszakról. Az 1949–1989 közötti időszak esetében például történeti munkák és írott források alapján jó érzékkel vázolja fel a korszak fontos politikai háttéreseményeit, majd az így leírt kontextusban elhelyezi a népi emlékezet interjúit is. Ezáltal meggyőző, hiteles képet kapunk az egész korszak csíksomlyói vallásgyakorlásáról, ráadásul épp egy olyan történelmi időszakban, amelyre vonatkozóan alig rendelkeztünk – jobbára csak szórványos – adatokkal.
Tánczos Vilmos
Mohay Tamás fő célja egy összefoglaló, komplex monográfia elkészítése volt, melyet nemcsak a szűken vett népi vallásosság kereteiben akart megírni, amely a hagyományos székelyföldi, gyimesi és moldvai résztvevők felé fordítja a fókuszt, hanem összetettebb szándékkal: a népi valláson kívül eső területeket is bevonva. A remek stílusban, a művelt nagyközönség számára is közérthetően megírt könyv fő erénye – az új tudományos eredmények mellett – a páratlanul gazdag ismeretanyag: valóban megismerhetjük belőle Csíksomlyó történetét, és részesévé lehetünk egyfajta kutatói búcsúsélménynek.
Pócs Éva
Könyvei:
Egy naplóíró parasztember (1994)
„Szelíd kezedben csillagok”. Jelenits Istvánnal beszélget Mohay Tamás (2005)
Töredékek az ünnepről (2008)
A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány (2009)
„Istennek kincses tárháza…” P. Losteiner Leonárd ferences kézirata Szűz Mária csíksomlyói kegyszobráról (2015)
